Az egészbe úgy keveredtünk bele, hogy miután Pappné Furdan Máriát az Újszász utcai kerékpársáv bizonytalan helyzetéről kérdeztem levélben, felkért, hogy vegyünk részt az épp kidolgozás alatt lévő kerékpáros közlekedési stratégia vitájában mint helyi civilek. Ezt örömmel vállaltuk. A megbeszélésen ott volt még a kerülettől Furdan Márián kívül Rein Vilmos Péter, a BKK-tól Bencze-Kovács Virág, a Magyar Kerékpárosklubtól László János elnök és Barna Miklós műszaki és közlekedési tanácsadó, Lendvai Gábor mérnök (az Utak a kerékpározáshoz c. könyv fordítója), valamint Becsák Péter a kivitelező Pro Urbe kft. részéről.
Az egyeztetésre összeírtuk saját elképzeléseinket, amire tulajdonképpen nem is lett volna szükség, mert a kerület és az MK is pontosan ugyanazt az álláspontot képviseli és ugyanazon célokat sorolta fel, amit mi is kiokoskodtunk. Ez nagyon kellemes meglepetés volt, de nem is akkora csoda, hiszen ha már a tervezés kezdeti szakaszán bevonják a szakmai szervezeteket, sok szörnyűség nem születhet belőle.
A stratégia fő irányvonala egyrészt azon útvonalak kijelölése főhálózati elemekként, amelyek a szomszéd kerületek és települések között segítik majd a kerékpáros közlekedést a mai elvárásoknak és szemléletnek megfelelő infrastruktúra kiépítésével (erről van térkép is, megpróbáljuk megszerezni és közzétenni). Az úthálózat építése és bővítése persze hosszabb távú cél, amit egy egységes budapesti koncepció keretében fognak megvalósítani. Ami a rövid távot illeti, szerepelnek a tervben már a közeljövőben megvalósítható fejlesztések és feladatok is, mint a forgalomcsillapítás és sebességcsökkentés (a Tempo 30-as zónák további kiterjesztése), kerékpártámaszok lerakása és a fejlesztéseket kísérő, a kerékpáros közlekedést népszerűsítő kampány.
Összességében a kerület adottságai kiválóak: a tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy a XVI. kerület utcáinak többsége remekül kerékpározható. A kisutcák az utóbbi évek útépítési és sebességcsökkentési hullámának köszönhetően jól járhatóak kerékpárral, valamint az árpádföldi dimbes-dombos részen (Timur utca környéke) kívül nincsen igazán akadályozó emelkedő. Kerületen belül tehát ma is könnyedén megoldható a kerékpározás jelentősebb kerékpárforgalmi felfestések és utak nélkül is. Ami a tényleges kihívás, az a kerületen átívelő és abból kivezető főútvonalak kerékpárbaráttá tétele, illetve bizonyos kereszteződések, csomópontok újrarendezése. A HÉV kereszteződések többsége ilyen (leginkább az Ostoros út - Veres Péter út), de példaként még számos helyszín felmerült, mint Újpalota határán a Késmárk utcai kereszteződés, Zugló fele a Rákosi út végén található vasúti átjáró vagy a Rákospalotai határút és a Mogyoródi út találkozása. A főhálózati elemként kijelölt utakat mind megvizsgálják, hogy azon milyen kerékpáros infra valósítható meg. Egyértelműen ahol lehet, ott a meglévő útburkolatot fogják újra felosztani kerékpársáv vagy kerékpáros nyom formájában.
Lássunk néhány konkrétabb példát, ami elhangzott a megbeszélésen, és amiből következtetni lehet, mik lesznek a következő néhány év legfontosabb változásai:
Az Újszász utcai kerékpársáv ügyében - ahogy korábban írtuk - háború dúlt a Főváros és a kerület
között, mert a Főváros eredetileg nem akart sem szélesítést, sem
kerékpársávot, de a kerület folyamatosan harcolt érte, ezért a felújítást elhalasztották. A szerződést módosították, a plusz költségeket a kerület "leboltolta" a Fővárossal, de hivatalos megállapodás még nem született, ennek ellenére Furdan Mária azt állítja, sínen van a dolog. Kerékpársáv lesz a Fuvallat utca és a Nógrádverőce utca között, a maradék részen reményeink szerint kerékpáros nyom fogja kiegészíteni a sávot, bár erre vonatkozóan konkrét ígéretet nem hallottunk. Mivel főhálózati útvonalról van szó, ahol a tervek szerint mindenképpen fontosnak tartják a felfestést, erre szerintem reális esély van.
Az Újszász utcai leendő kerékpársáv és a Veres Péter úti kerékpárút közti fő összeköttetésként a Jókai utcát jelölték ki, ahol piktogramok fogják segíteni a biciklis közlekedést (én inkább a Hősök fasorát favorizálnám, ahol viszont ugyanerre nem mutattak különösebb hajlandóságot a döntéshozó felek).
A kerület folytatja a 30-as zónák kiterjesztését a következő 2 évben. A még földutas utcák erre a nemes sorsra fognak jutni, ahogy eddig. Az Önkormányzat a Nógrádverőce utca maradék aszfaltozatlan részét tavasszal kívánja leburkolni, igaz, a lakosság részéről némi ellenállás mutatkozik, mert félnek, hogy a Cinkotai út felől érkező autók arra fognak száguldozni - mondta Furdan Mária. Nem igazán értem, mitől tartanak, mert az autósok úgyis meg fogják gondolni, hogy átvágjanak-e legalább öt fekvőrendőrön.
Aszfaltburkolatot és fekvőrendőröket fog kapni a Simongát utca is, ezzel tehát még jobban kibővül a jól járható aszfaltos kisutcák száma, amely megkönnyíti a kerületen belüli kerékpáros közlekedést. Abban is egyetértettünk, hogy a kis forgalmú, 30-as utcákban fölösleges bármiféle felfestést alkalmazni, mert a forgalomcsillapítás és a sebességcsökkentés már megteszi jótékony hatását.
A Kertvárosban nincsen annyi egyirányú utca, mint a belvárosi kerületekben, de nagyon fontosnak tartjuk az egyirányú utcák megnyitását kerékpárosok számára, mert jelentősen javít egy település kerékpárbarát jellegén. Szerencsére ez is szóba került, és a szükséges forgalomtechnikai mérések után kerékpárosok számára kétirányúsítani fognak egyirányú utcákat, ahogy ez Kőbányán is megtörtént a napokban. Furdan Mária az Imre utcát említette, ami ma ugyan még mindkét irányba járható, de fel fogják újítani (viszlát rázós macskakövek :)))), autók számára egyirányú lesz, de a biciklisek továbbra is két irányba közlekedhetnek. Erre a "kivéve kerékpár" tábla és az ellenkező irányba mutató piktogram fogja felhívni a figyelmet. A forgalmi rend változásról a lakosságot időben és megfelelően fogják tájékoztatni.
A legérdekesebb elképzelés, ami a kerület részéről elhangzott, olyan kerékpárutak építése, amelyek a nem lakott területeken keresztül mintegy folyosót képezve teremtenek kapcsolatot a városrészek között. Ezzel a biciklisek rengeteg időt spórolhatnának meg, hiszen a "prérin" keresztül lehetne átvágni például Cinkotára vagy Kőbányára anélkül, hogy a forgalmas utakat érintenénk. Ilyen "faluközi" útvonalakon bicikliztem már Hollandiában. Pontosan ilyen esetben jó választás a szeparált kerékpárút, hiszen kereszteződés vagy akadály nincs vagy alig van, és a gyalogosforgalom is gyér.
Lehetséges területként felmerült a Bökényföldi út melletti mező, ahol Rákoscsaba felé lehetne haladni, Kőbánya felé az Íjász utcát hosszabbítanák meg (dűlőút ma is van), Mátyásföldet és Cinkotát pedig az István király utca meghosszabbításával kötnék össze.
Fontosnak tartják továbbá, hogy a HÉV túloldala is kényelmesebben közlekedhető legyen kerékpárral, ezért a Sashalmi-erdőn átvágó útvonalat is megálmodtak a Piros rózsa utca és a Devecseri utca között, amely a Veres Péter szervízútját hivatott összekötni.
Ezek persze még nagyon halvány elképzelések, és nem is fognak megvalósulni pár éven belül, viszont nagyon izgalmasan hangzik.
Szorosan ide tartozik a Szilas-patak melletti kirándulós-pihenőparkos jelleggel megálmodott kerékpárút, amelyet a Rákos-patak menti út analógiájára fognak megtervezni. Ami ebben az első nehézséget jelenti, hogy a patak mentén kárpótlási területek vannak, amit az Önkormányzatnak meg kell szereznie, továbbá a patakpartra még egy kerítést sem lehet csak úgy felhúzni a különböző környezetvédelmi és vízügyi törvények miatt.
Az útvonal fontossága azonban megkérdőjelezhetetlen, hiszen nemcsak kerékpáros közlekedési célokat szolgálna, hanem turisztikai jelentősége is lenne. Egyik nagy víziónk egy kelet- és észak-pesti kerékpáros folyosó, amely elvezetne a Rákos-pataktól (ez a már meglévő szakasz) a Szilas mellett egészen a Váci útig, illetve a Megyeri hídig. Ehhez nem is kéne mindenhol kerékpárutat építeni, hanem a forgalmat, ahol szükséges, rá lehetne terelni a meglévő utakra.
Végül alaposan körüljártuk a kerékpártámaszok kérdését is, amelyet egyébként a legfontosabb rövid távú intézkedésnek tartunk. A kerület a fontosabb intézmények és boltok elé szeretne 5-10 támaszt telepíteni, valamint hosszabb távon az egyes HÉV megállókat is ellátnák B+R parkolókkal, olyanokkal, amelyre már van több kiváló példa a XVII. kerületben a vasútállomásoknál.
A kerület hajlandó lecserélni a már meglévő, de korszerűtlen vagy kevésbé használható kerékgörbítő tárolókat. Azt, hogy hol van igény új támaszokra, a lakosság bevonásával szeretnék megállapítani, és pont ez az, amiben hatékonyan tudunk segíteni. Már igyekeztünk összegyűjteni annyi támaszt, amennyit csak ismerünk, és a felmérésben is tevékenyen részt fogunk venni.
Megkérdezték, hogy a legújabb, "hegyes" támaszok megfelelnek-e az igényeinknek. Jók, de inkább a legegyszerűbb, alacsonyabb fordított U alakú támaszokra szavaztunk, mert azoknál nem megy design a használhatóság rovására. Ennek ellenére fontos, hogy egységes támaszokat szerezzenek be, mert az hozzátartozik a városképhez.
Hajlandóak korrigálni azokat a szerencsétlen helyzeteket is, amelyek például az Erzsébetligeti uszodánál vagy a Baross utcai ovinál alakultak ki, azaz hogy nem igazán használják a kerékpártárolókat, mert távol esnek a bejárattól. Itt László János kiemelte, hogy a kerékpár egyik legjobb tulajdonsága, hogy ajtótól ajtóig közlekedhetünk vele, ezért elemi dolog, hogy olyan közel legyen a tároló a bejárathoz, amilyen közel csak lehet. Így elkerülhető az a helyzet, hogy a viszonylag távol eső tároló helyett a közeli kerítéshez rakják le a bicajt.
A kerékpártároló-program hamarosan be fog indulni, elsőként a Sashalmi piac parkolójából fognak feláldozni egy-két parkolóhelyet, ahol 5-10 támaszt használhatunk majd. (A piacnál van ugyan vadonatúj tároló, de legfeljebb csak utcadíszként állják meg a helyüket.) A beruházásokat népszerűsítő kampány fogja követni, amelynek szervezésében szintén szeretnénk majd segíteni.
Összességében tehát meglepően friss szemléletű és kiváló terveket hallgattunk végig, amelyek prioritásai rövid távon a következők:
A legérdekesebb elképzelés, ami a kerület részéről elhangzott, olyan kerékpárutak építése, amelyek a nem lakott területeken keresztül mintegy folyosót képezve teremtenek kapcsolatot a városrészek között. Ezzel a biciklisek rengeteg időt spórolhatnának meg, hiszen a "prérin" keresztül lehetne átvágni például Cinkotára vagy Kőbányára anélkül, hogy a forgalmas utakat érintenénk. Ilyen "faluközi" útvonalakon bicikliztem már Hollandiában. Pontosan ilyen esetben jó választás a szeparált kerékpárút, hiszen kereszteződés vagy akadály nincs vagy alig van, és a gyalogosforgalom is gyér.
Lehetséges területként felmerült a Bökényföldi út melletti mező, ahol Rákoscsaba felé lehetne haladni, Kőbánya felé az Íjász utcát hosszabbítanák meg (dűlőút ma is van), Mátyásföldet és Cinkotát pedig az István király utca meghosszabbításával kötnék össze.
Fontosnak tartják továbbá, hogy a HÉV túloldala is kényelmesebben közlekedhető legyen kerékpárral, ezért a Sashalmi-erdőn átvágó útvonalat is megálmodtak a Piros rózsa utca és a Devecseri utca között, amely a Veres Péter szervízútját hivatott összekötni.
Ezek persze még nagyon halvány elképzelések, és nem is fognak megvalósulni pár éven belül, viszont nagyon izgalmasan hangzik.
Szorosan ide tartozik a Szilas-patak melletti kirándulós-pihenőparkos jelleggel megálmodott kerékpárút, amelyet a Rákos-patak menti út analógiájára fognak megtervezni. Ami ebben az első nehézséget jelenti, hogy a patak mentén kárpótlási területek vannak, amit az Önkormányzatnak meg kell szereznie, továbbá a patakpartra még egy kerítést sem lehet csak úgy felhúzni a különböző környezetvédelmi és vízügyi törvények miatt.
Az útvonal fontossága azonban megkérdőjelezhetetlen, hiszen nemcsak kerékpáros közlekedési célokat szolgálna, hanem turisztikai jelentősége is lenne. Egyik nagy víziónk egy kelet- és észak-pesti kerékpáros folyosó, amely elvezetne a Rákos-pataktól (ez a már meglévő szakasz) a Szilas mellett egészen a Váci útig, illetve a Megyeri hídig. Ehhez nem is kéne mindenhol kerékpárutat építeni, hanem a forgalmat, ahol szükséges, rá lehetne terelni a meglévő utakra.
Végül alaposan körüljártuk a kerékpártámaszok kérdését is, amelyet egyébként a legfontosabb rövid távú intézkedésnek tartunk. A kerület a fontosabb intézmények és boltok elé szeretne 5-10 támaszt telepíteni, valamint hosszabb távon az egyes HÉV megállókat is ellátnák B+R parkolókkal, olyanokkal, amelyre már van több kiváló példa a XVII. kerületben a vasútállomásoknál.
A kerület hajlandó lecserélni a már meglévő, de korszerűtlen vagy kevésbé használható kerékgörbítő tárolókat. Azt, hogy hol van igény új támaszokra, a lakosság bevonásával szeretnék megállapítani, és pont ez az, amiben hatékonyan tudunk segíteni. Már igyekeztünk összegyűjteni annyi támaszt, amennyit csak ismerünk, és a felmérésben is tevékenyen részt fogunk venni.
Megkérdezték, hogy a legújabb, "hegyes" támaszok megfelelnek-e az igényeinknek. Jók, de inkább a legegyszerűbb, alacsonyabb fordított U alakú támaszokra szavaztunk, mert azoknál nem megy design a használhatóság rovására. Ennek ellenére fontos, hogy egységes támaszokat szerezzenek be, mert az hozzátartozik a városképhez.
Hajlandóak korrigálni azokat a szerencsétlen helyzeteket is, amelyek például az Erzsébetligeti uszodánál vagy a Baross utcai ovinál alakultak ki, azaz hogy nem igazán használják a kerékpártárolókat, mert távol esnek a bejárattól. Itt László János kiemelte, hogy a kerékpár egyik legjobb tulajdonsága, hogy ajtótól ajtóig közlekedhetünk vele, ezért elemi dolog, hogy olyan közel legyen a tároló a bejárathoz, amilyen közel csak lehet. Így elkerülhető az a helyzet, hogy a viszonylag távol eső tároló helyett a közeli kerítéshez rakják le a bicajt.
A kerékpártároló-program hamarosan be fog indulni, elsőként a Sashalmi piac parkolójából fognak feláldozni egy-két parkolóhelyet, ahol 5-10 támaszt használhatunk majd. (A piacnál van ugyan vadonatúj tároló, de legfeljebb csak utcadíszként állják meg a helyüket.) A beruházásokat népszerűsítő kampány fogja követni, amelynek szervezésében szintén szeretnénk majd segíteni.
Összességében tehát meglepően friss szemléletű és kiváló terveket hallgattunk végig, amelyek prioritásai rövid távon a következők:
- A teljes úthálózat átvizsgálása.
- A balesetveszélyes és kerékpáros szempontból kényelmetlen csomópontok és kereszteződések átvizsgálása és újratervezése.
- Kerékpártámaszok telepítése a legfontosabb helyszínekre.