Csömörön beindulhat a szemléletváltás


Úgy tűnik, Kelet-Pesten valami változóban van, mert a XVI. kerület után Csömörön volt egyeztetés, hogy miként lehetne jobbá tenni a kerékpáros közlekedést, és elindítani egy hosszú távú stratégiát.







Csömöri lakos révén már régóta próbálok tenni helyi szinten a kerékpáros közlekedés javítása és népszerűsítése érdekében. Már sokszor kerestem az önkormányzatot ez ügyben, legutóbb a decemberi lakossági fórumon. Ekkor kaptam a meghívást a szerdai megbeszélésre, ahol Fábri István polgármester, Bíró Attila alpolgármester és László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke volt jelen. A beszélgetés során többször megállapították a jelenlévők, hogy tulajdonképpen nem is a kerékpározásról, hanem általában közlekedés-szervezésről beszélgetnek, aminek szerves része a bicikli. Csömörön eddig szinte kizárólag az autóközlekedés fejlesztését erőltették, a Budapest felé áramló autóforgalom mára olyan nagy méreteket öltött, hogy a problémával muszáj valamit kezdeni. A legfontosabb a szemléletváltás mihamarabbi sürgetése, mielőtt bármilyen közlekedési átszervezésbe, fejlesztésbe belefognak - ebben egyetértett a polgármester és a Kerékpárosklub elnöke. 

A megbeszélés tanulságai röviden:

Csömör abban a szerencsés helyzetben van a környező településekhez képest, hogy nincs rajta nagyobb átmenő forgalom (Kistarcsa felől érkezik csúcsidőben a legjelentősebb), így sok minden adott, hogy előremutató fejlesztések és programok induljanak be. Mi sem indokolja jobban ennek a szükségességét, mint az, hogy számtalanszor lehet megfigyelni az irracionális autóhasználatot, amikor valaki a sarki boltba is azzal megy. Ezzel növelve a zajt, és a parkolás miatt csökkentve a közterületeket (de jó is lenne a Szabadság úton széles járdán sétálni).

A településen belül a legfontosabb és leggyorsabban megvalósítható fejlesztés a kerékpártámaszok elhelyezése lenne, amire nagyon nagy szükség is van, hiszen jelenleg egyetlen helyen sem lehet megfelelően tárolni a biciklit. Az úthálózat kerékpárosbaráttá tételéhez azonban konkrétabb vizsgálatok szükségesek, így ezekhez az önkormányzatnak meg kell bíznia egy tervező céget, amellyel együttműködve lehetne kigondolni a szükséges beavatkozásokat, teendőket.

Jóval nagyobb probléma ennél a napi ingázáskor Budapest felé ömlő óriási autóáradat. Ezt csakis egy jó tömegközlekedés megszervezésével lehetne ellensúlyozni, ugyanis a mai busz- és különösen a HÉV közlekedés minden, csak nem kényelmes és gyors, egyszóval nem versenyképes az autóval szemben. Ennek a legjobb módja a HÉV fejlesztése lenne, aminek szándékára utalnak is jelek a BKK részéről. Csömöri oldalról ehhez elengedhetetlen egy B+R parkoló létesítése, ami a fejlesztés előtt is megvalósítható, hiszen ezzel egyértelműen jeleznék, hogy Csömörnek fontos a HÉV közlekedés, illetve távolabbról is könnyebben elérhetővé válna a megálló, amire szükség is van, mert csupán egy helyen áll meg.

További nehézség a szomszédos településekkel való összeköttetés, hiszen a kerékpár a közösségi közlekedés és az autóhasználat alternatívája lehetne ezen a távon is, azonban ezeknél az útvonalaknál mindenképpen fontos az együttműködés, hogy a települések ne különböző megoldásokban gondolkodjanak. Mivel a XVI. kerület most készíti el a kerékpáros koncepcióját, és annak az egyeztetési folyamatában részt veszünk, a kapcsolatteremtést megpróbáljuk elősegíteni.

Ám mindezen fejlesztések mellett ugyanennyire fontos a szemléletváltás és a kerékpáros rendezvények megszervezése, hiszen a legjobb már gyermekkorban elkezdeni, és játszva megtanítani a közlekedést. Felmerült az általános iskola bevonása ebbe a programba (az MK már elindította a "Bringázz a suliba!" kampányt, pont a XVI. kerületben), illetve a mobilitási héthez kapcsolódó program megszervezése.
A beszélgetés végén a további együttműködést szorgalmazta mindenki, így amennyiben arra is meghívást kapok, a további fejleményekről is beszámolok.