Milyen a jó kerékpártámasz? Követendő és elvetendő példák a XVI. kerületben

Nemrégiben jártam úgy, hogy épp egy kerítéshez lakatoltam a biciklim, mikor rám szóltak, miért nem a kerékpártárolót használom. Röviden a válaszom valahogy úgy hangzott, hogy azért, mert rossz a tároló, de ahogy a reakciókat elnéztem, nem éppen talált megértő fülekre. Így most kifejtem bővebben.

Sokan nem is gondolják, de leggyakoribb és egyik legfontosabb kerékpáros fejlesztés a kerékpártárolók számának bővítése. Ám sajnos annak ellenére, hogy Budapesten is szép számmal találni belőlük, nem mindig úgy sikerülnek, ahogy kellene. Kelet-Pesten igen változatos a kép, mert míg a XVI., XVII. kerületben számos jól kivitelezettre találtunk példát, vannak idei fejlesztések, amik meglehetősen rosszul sikerültek. Az agglomerációban ennél sajnos rosszabb a helyzet: Kerepesen ugyan 2009-ben példa értékű B+R parkolót létesítettek a HÉV megálló mellett, addig több jó példát nem tudunk felsorolni, holott rengeteg bolt és közintézmény előtt szükség lenne rá.

A legalapvetőbb probléma a használhatóságból adódik. Számos esetben csak az első kereket lehet rögzíteni, és a bicikli eldőlése esetén komoly károk keletkezhetnek a kerékben. A "kerékgörbítők" továbbá nem nyújtanak elegendő biztonságot, hiszen manapság már igen elterjedtek a gyors rögzítős kerekek, így a váz és a többi része egy mozdulattal eltávolítható. 

A kerékpártárolók kialakításánál elsődleges cél, hogy a váz is és a kerék is lakatolható legyen, amihez legjobb a fordított U alakú kerékpártámasz. Figyelni kell a támasz méreteire, hogy ne legyen se túl alacsony se túl magas, mert akkor nem rögzíthető jól a váz. Az ideális méretek: kb. 80 cm magas, 80 cm széles, és a két támasz közötti távolság legalább 120 cm kell, hogy legyen. Ezeket a fajta támaszokat még jobbá lehet tenni, ha a közepénél még egy plusz egy csővel kiegészítik, mert így a kisebb méretű gyerekbicikliket is kényelmesebben lehet lelakatolni.

Sokszor a modern városias képhez a "hétköznapi" támaszok nem illenek, ezért a fentiekben leírttól ugyan designra eltérnek, mégis funkciójukat tökéletesen ellátják.

Sajnos a XVI. kerületben vegyes érzése támad a kerékpározónak, mert míg például az uszodáknál tökéletesen alakították ki a tárolókat, addig néhány új fejlesztésnél, pl. a Tabódy Ida téren vagy az új Sashalmi piacnál funkcióra az egyik legrosszabb konstrukciót választották, így ott is megeshet, hogy nem azok lesznek tele biciklivel, hanem a szomszédos kerítés.

Egy másik igen gyakori hiba, hogy a bejárattól túl messze - sokszor nehezen látható helyre - teszik a kerékpártárolót, és akik helyismeret nélkül közlekednek arra, nem tudják merre tehetik le biciklijüket.
Erre legjobb példa az Erzsébetligeti uszoda, ahol az autóparkolóhoz legközelebb helyezték el a kiváló biciklitámaszokat, majd utólag kerékgörbítősöket is telepítettek a bejárathoz közelebb.

Még jó sokáig lehetne részletezni a témát, kezdve a teljesen zárható kerékpármegőrzőktől egészen a fedettség és biztonság kérdéséig, így ezek csupán a legfontosabb dolgok. Azoknak akik a jövőben terveznek hasonló beruházást, érdemes elolvasni az MK szakmai anyagát, vagy megnézni az alábbi videót: