Az autósfalu kálváriája folytatódik? - Kell-e a HÉV Csömörnek?

Sokakban felmerülhet a jogos kérdés, mit foglalkozik egy kerékpáros blog ebben a bejegyzésben a HÉV-vel? Akik régebb óta követik a bejegyzéseinket, tudják, sohasem a kerékpár kizárólagosságáról és jogairól írtunk, hanem próbálunk összetetten nézni a közlekedésre, aminek a kerékpár csupán egy fontos szelete. Éppen ezért tartjuk lényegesnek, hogy írjunk arról, miért is jó, hogy a Kerepes felé lévő vágányt végre újra használatba vehetik a csömöriek. Hiszen az egész agglomeráció problémája is, hogy túlságosan autóközpontú és ha szeretnénk sincs túlságosan alternatíva.

A kavicsbányai elágazás Csömör felé

Bármilyen egyeztetésen, ahol olyan döntéshozókkal kell szemben ülni, akik a kerékpározásra nem mint a közlekedés részére tekintenek, az első ellenvetésük mindig, hogy nem lehet vele nagy távokat megtenni.

A baj ezzel csupán, hogy arról árulkodik, mennyire nincsenek tisztában azzal a ténnyel, hogy a közlekedésben minden eszköz hasznos, ha jól használjuk. Az autónak épp úgy megvan a maga szerepe, mint a kerékpárnak és közösségi közlekedésnek. Gyakran egymás kiegészítőiként működnek, amikor úgy kombináljuk ezeket a módokat, ahogy éppen úti célunknak megfelel (már ha a település, ahol élünk, erre vonzó és elérhető lehetőségeket ad...).

Hakata vonatállomás - Fukuoka (Japán)

Így a kerékpár is hatékony lehet hosszabb távon akkor, ha a módváltásra, eszközváltásra adottak a feltételek. Ekkor elegendő egy közeli megállóig elbiciklizni, ahol vagy otthagyva az állomáson vagy a járművön szállítva mehetünk tovább. Egyes országokban (pl. Hollandiában) elterjedt, hogy 2 biciklit használnak ingázásra: az egyikkel az otthonuktól a vasútállomásig, a másikkal a célállomástól a munkahelyig tekernek.

Azok akik most felszólalnak a Csömöri HÉV fejlesztése ellen, és azt állítják, hogy nincs értelme ennek a fejlesztésnek, alapvető közlekedési fogalmakkal nincsenek tisztában. Az érveik, miszerint megkérdőjelezhető a kihasználtsága, '70-es évekbeli közlekedési és várostervezési szemléletről árulkodik, miszerint van az autó és a tömegközlekedés, és a kettő közül az autózást részesíti előnyben. És mivel Gödöllő irányába könnyebb autóval közlekedni, közlekedjen mindenki azzal. (Akinek nincs, az meg kerüljön Cinkota felé...)

Ezzel csupán az a probléma, hogy magukat teszik rá egy olyan térképre, ahol az látszik, hogy autóból ülve nézik a világot. És mi ezzel a fő gond?

Hogy úgy hivatkoznak a HÉV által okozott zajra (óránként max. két vonatra), hogy az autóhasználatukkal okozott zajszennyezés és szmog eszükbe sem jut. Volt olyan, ahol azt írták, nem azért költöztek ki a zöld övezetbe, hogy most a HÉV-et hallgassák. Ugyanez a jog azonban úgy gondolom megilleti a Budapesten lakókat is, hiszen Csömör főútjain több autó halad át egy hétköznap, mint ahány lakosa összesen van. Így míg egyesek élvezik otthonukban a zöld övezet adta előnyöket, mások szenvednek ennek az áráért.

Ezek után érdemes végiggondolni, hogy mely közlekedési módokat fejlesztjük, és azok mennyire fenntarthatóak. Hiszen Csömör is 2012-ben vágta ketté egyik legértékesebb védett területét a saját maga által okozott autóforgalom nagyságára hivatkozva.

Nem lett volna jobb megőrizni ezen területek épségét ha a HÉV-metró összekötéssel már régebben kisebb autóforgalmat generálna a település?

Csömörön belül könnyedén lehet kerékpárral közlekedni, míg ha Budapestre vagy

B+R parkoló Gödöllőn
Fotó: Füle Sándor
(Gödöllői bicajos vagyok facebook csoport)

Gödöllő irányába akar közlekedni valaki, simán kombinálható lenne a HÉV-vel. Nem beszélve arról, hogy ezzel csökkenne az autóforgalom a Magtár utcán és a Timur utcán is, így nem csak a zaj és a szmog csökkenne, hanem egyben biztonságosabban lehetne átbicajozni a kevesebb autó miatt a szomszédos kerületbe. (Akár elengedni önállóan a gyereket.)

Sok minden miatt lehet joggal kritizálni a projektet. Azonban ellenezni az egészet és csípőből fújolni rá, az eléggé szűklátókörűségre vall. Jogos az ott élők kritikája, ha nem Bzmot hangos csattogására szeretnének ébredni, azonban manapság már számos eszköz áll a rendelkezésre, hogy ne csak a vonat legyen halk, hanem maga a pálya is. Így az azokért való kiállás teljes mértékben érthető és támogatandó.

Így remélhetőleg a jövőbeni HÉV-Metró fejlesztéseknél napirenden marad, hogy hogyan fejlesszünk (és ne visszafejlesszünk), és inkább arról folyik majd a vita, hogy csak Gödöllőig járjon a HÉV és Csömör felé a H9-es csak kitérőt tegyen. (Mert jelenleg nem csak a felsővezeték hiánya miatt nem megoldható, hanem egyéb műszaki okokból sem.)  Hiszen egy csömörinek ez akár abban a döntésében is szerepet játszhat, hogy melyik egyetemet választja. Így a mostani időszakban tapasztalt kevés utaslétszámra sem lehet hivatkozni, hiszen nem egyik napról a másikra fognak a közlekedési szokásaink a jelenlegi helyzethez igazodni. Ha a fejlesztések lehetővé tennék az átszállások minimalizálását, az utazással eltöltött idő csökkentését - azaz versenyképes lenne az autózással szemben -, akkor egészen biztosan kihasználtabb lenne a vonal, hiszen még Árpádföldről is lehetne számítani utasokra.