"Jó ez vagy sem?" Gondolatok a Naplás-tó menti kerékpáros útvonalról

A külső kerületek és elővárosi települések egyik legnagyobb problémája bicajjal, hogy nincsen (vagy alig van) közöttük olyan útvonal, amely kényelmesen használható kerékpárral, ami bárki számára vonzó és biztonságos közlekedési vagy rekreációs alternatívát jelentene. Ez a hiányosság javult nemrégiben azzal, hogy a Szilas-patak menti kerékpárút tovább épült a Naplás-tó irányába, így a XVI. és XVII. kerület között létrejött az első kerékpáros kapcsolat. A magyar szabályozás azonban nem kedvezett annak, hogy egy rekreációs területen keresztül vezető útvonal minél kisebb környezeti beavatkozással jöjjön létre.


A címben feltett költői kérdésre utalva: sok rutinosabb kerékpáros teszi szóvá, aki idáig is használta ezt azt útvonalat, és most szembesült a többszöri oldalváltással és a zöldfelület rovására történt kialakítással, hogy miért kellett ez az egész. Fontos azonban leszögezni, hogy rengetegen fordultak vissza a Simongát utcánál vagy el sem indultak a Rákos-patak irányából, akik gyerekekkel voltak vagy nem érezték biztonságosnak a tovább kerekezést. Az ő igényeiket is figyelembe véve nem volt sosem kérdés, hogy szükség van-e itt önálló kerékpáros létesítményre.

Ezért mindenképpen örömteli, hogy ez az útvonal is kerékpárosbaráttá és vonzóvá vált sokak számára, és létrejött ezzel a Szilas-patak és a Rákos-patak közötti összeköttetés. Ez továbbá a legelső kerékpárosbarát útvonal a XVI. és XVII. kerület között, valamint az első kétoldali kerékpársáv a XVII. kerületben a Naplás úton. Ez utóbbi azért is fontos, mert így remélhetőleg jobban elterjed Kelet-Pesten is az irányhelyes kialakítás, ami sokkal biztonságosabb lakott területen belül, mint az egyoldali kerékpárút.


Kép: Rákosmenti Pirítós


Már gyerekek is használják a sávot, ami a biztonságérzetre utal. A parkolással azonban még akadnak gondok...

Sajnos azonban a lakott területen kívüli védett területeken tűnik ki igazán, hogy Magyarországon mennyire nem alkalmazkodik a szabályozás (vagy éppen a szokásjog, a tervezési döntéshozatal) a valódi igényekhez. Hiszen ezen a területen keresztül haladó mellékútvonalon nem lehetett érvényesíteni, hogy az ott pihenő embereknek és élővilágnak kedvezzünk, ne pedig az azon keresztül haladó forgalomnak. 



A magyar szabályok egyszerűen nem támogatják lakott területen kívül a forgalomcsillapított közös használatú útfelületet, ami miatt az ideális megoldás számos helyen nem jöhet szóba. Legjobban ez közvetlenül a tóparton érzékelhető, ahol egy felületen osztoznak a gyalogosok, futók, bringázók és egyéb eszközt használók (roller, görkorcsolya, stb.), és nem hiszem, hogy a horgászok örülnek a túl közeli kerékpáros forgalomnak. Itt egy forgalmasabb napon már most nehézkes a közlekedés. Ideálisabb lett volna, ha az autóforgalmat csillapítják úgy, hogy az itt pihenőknek jobban kedvezzenek. 

Holland példa: védett területen keresztülhaladó mellékút, valamint egy falu bejáratánál forgalomcsillapított főút
 és közös útfelület a kisebb környezeti terhelés miatt

Az egyoldali infra egyik hátránya: oldalváltás, nagyobb baleseti kockázat, lassabb haladás.
Itt mindenképp szükség lenne (akár utólag is) egy középszigetre.

A rázókő mindenképp pozitív az úton, de jobb lett volna az itt pihenőknek, horgászoknak jobban kedvezni, és nem közéjük terelni a kerékpárosokat. 

A Simongát utca kereszteződésben a Cinkotai út felújítása miatt most előzékenyebbek a gépjárművezetők, utána középszigetet alakítanak ki a biztonságos átkelés érdekében.

Összességében azonban pozitív, hogy megépült az első összeköttetés a külső kerületek között és a legfontosabb, hogy lakott területen belül a XVII. kerületi Naplás úton irányhelyes kerékpársáv létesült, ahol ennek köszönhetően a kerékpáros forgalom észrevehetően növekedett (érdekesség, ami a kerékpározás gazdaságra, helyi kereskedelemre vonatkozó jótékony hatásáról árulkodik: erről a Naplás úti cukrászda üzemeltetője is beszámolt nekünk a "2tó-2kerék túrán" - amióta bringabarát az út, érezhetően megnőtt a cukrászda forgalma). Remélhetőleg az itteni példa ragadós lesz, és egyre több helyen terjednek majd el a kerületben az irányhelyes megoldások. 
 
Hosszú távon pedig érdemes lenne elgondolkozni a kerékpárutak kötelező használatának feloldásáról (erről már nyújtott be javaslatot a Kerékpárosklub), hiszen sokaknak igénye a tempósabb haladás. A többszöri oldalváltás és a tóparton vezetett gyalogosokkal és más használókkal közös felület ezt az igényt nem támogatja, ami konfliktusokhoz vezethet. Az opcionális kerékpárút-használat segítene csökkenteni ezt a feszültséget.