 |
| A bukkanó valamelyest lassítja a gyorshajtókat. |
Október végére fejeződött be a Major - Jókai Mór út felújítása és némileg az átalakítása. Ám új szemlélet nem követte, sőt hosszútávra betonozta be a régi szemléletet: iskolába autóval - hiszen itt található a település általános iskolája.
A járda szélessége mit sem változott, két ember szűkösen fér el rajta, a kerékpárosokra pedig nem gondoltak. Vagy nekik is jó a szűk járda?
Helyette persze tömegével bővítették a parkolók számát, holott ennek az útnak a forgalmát kívánták csökkenteni a védett területet ketté szelő 3-as számú bekötőúttal. Így óriási lehetőséget mulasztottak el...
Vajon hogyan kívánják valóban csökkenteni Csömör forgalmát?
Ezzel a felújítással nem kerültünk közelebb egy olyan településhez, ahol bátran el lehetne engedni a gyerekeket az iskolába vagy a boltba biciklivel. Arról nem is beszélve, hogy míg az autóparkolók lassan megfojtják a főutcákat, addig egy darab normális kerékpártámasz sem található az iskolában vagy a boltok előtt.
Valóban üdvözítő lépés ezen az útszakaszon a két zebra piros színű kiemelése és az iskola kanyarja előtti fekvőrendőr is, ezek azonban az eddigi közlekedési morál (30-as táblánál kanyarban állandóan leelőztek, holott elég gyorsan mentem) tekintetében a minimális intézkedések voltak, amelyeket meg kellett tenni a gyerekek és az arra közlekedők védelmében. Mai tapasztalatom szerint kevés is.
Valóban üdvözítő lépés ezen az útszakaszon a két zebra piros színű kiemelése és az iskola kanyarja előtti fekvőrendőr is, ezek azonban az eddigi közlekedési morál (30-as táblánál kanyarban állandóan leelőztek, holott elég gyorsan mentem) tekintetében a minimális intézkedések voltak, amelyeket meg kellett tenni a gyerekek és az arra közlekedők védelmében. Mai tapasztalatom szerint kevés is.
 |
| Még több parkoló, még több autó. Normális biciklitároló egy se. |
Alig egy hónapja volt Budapesten Jan Gehl, világhírű várostervező, aki megalkotta az élhető város fogalmát, és akitől javarészt megtanultam a településeket másképp nézni. Az ő szemlélete állítja, hogy elsőként azt kellene meghatározni, mi a célunk? Például az, hogy eljussunk azon az útszakaszon a boltig vagy az iskoláig. Miért ne lehetne az ott lévő zsúfoltságot azzal enyhíteni, hogy kiszállunk az autóból, és inkább kerékpárral vagy gyalog menjünk (és el merjük engedni ugyanígy a gyerekeket)?
Útközben valószínűleg sok ismerős arccal lehetne találkozni, váltani pár szót, és érezni Csömör hangulatát, nem pedig egy dobozba bezárt világból pislogni kifelé, és várni, hogy az előttünk lévő autó végre eltűnjön az útból.
Szerintem sokaknak tetszene, ha már 10 éves kortól el lehetne engedni a gyerekeket az iskolába kerékpárral. Nem beszélve arról, hogy mintha a mozgásszegény életmód miatt vezették volna be a mindennapi testnevelésórát. Talán azzal is hozzá lehetne járulni a több mozgáshoz, ha nem mindenhova autóval cipelnék a gyermeket.
Jelen formájában ez a felújítás azonban nem teszi lehetővé, hogy nyugodtan el lehessen engedni egy felsőst bicajjal az iskolába, de a járda kialakítása sem éppen ösztönöz arra, hogy gyerekek tömkelege gyalogoljon. Így marad az autó hátsó ülésén való reggeli ücsörgés, és a forgalom tényleges csökkenése sem várható.
De akkor mi értelme volt az új bekötőútnak, ha Csömör két főutcáján nem történik változtatás és valódi forgalomcsökkentés?
Végezetül egy kis inspiráció: egy kép Hollandiából (amely szerepelt már a blogon), valamint egy régi kép Csömörről, mert volt olyan időszak, amikor nyugodtan át lehetett kelni gyalog az út másik felére.
 |
| A libák még az út szélén aludtak. |
Zárszó: a szerző vígan elközlekedik a jelenlegi főutakon is biciklivel.