2011. 08. 19.

Miért pont bicikli?

Blogunk indulása elején, úgy gondoltuk, habár sokan beszélnek arról, hogy miért jó a biciklizés, most mégis megpróbáljuk a teljesség igénye nélkül összegyűjteni a szempontokat. Először is külön kell választani, hogy kinek miért éri meg. Hiszen itthon gyakran a városvezető honatyák sem értik, mi ez a felhajtás, és a hétköznapi ember sem igazán tudja hova tenni, miért is lenne neki jó ha biciklire pattanna. Így mindkét felet csokorba szedjük.

Utrecht


Elsőként egy hétköznapi embernek azért jó, ha biciklivel közlekedik sokfelé, mert gyorsan eljuthat vele bárhova, és kis és középtávon gyorsabb, mint a közösségi közlekedés, gyakorta még az autónál is gyorsabb, bár ennek az előnye inkább a belvárosi részeken jelentősebb. Igaz, itthon van úgy, hogy a sarki közértbe menet, mire kiállnánk a garázsból, már gyalog is odaértünk volna. További előnynek számít, hogy a legolcsóbb közlekedési fajta, éves szinten százezreket lehet megspórolni az autóhoz viszonyítva, de a tömegközlekedéshez is tízezrekben mérhető az előnye. A mai mozgás- és időszegény világunkban a legjobb módszer a rendszeres mozgásra, és időtakarékos is.

S talán ami mindenki számára a legfontosabb szokott lenni, az a szabadság élménye, vagyis hogy a várost, a települést testközelből lehet élvezni, érezni, hallani és arra lehet suhanni, amerre csak szeretnénk.




A fentieket remekül alátámasztják Jan Gehl szavai 4:00-nál. Miért jó kerékpározni? Mert környezetbarát és olcsó? Ez is egy indok, de legfőképp azért, mert gyors és kényelmes! Koppenhágai életérzés. :)


Ezek után a településvezetők szárazabb része következik, de nekik hosszútávon a közlekedésben rejlő problémák megoldása végett nem szabadna lenézni a kerékpárt mint közlekedési eszközt, hiszen mindig a közlekedésből adódó problémák miatt is okolják őket.

Elsőként a legfontosabb a környezeti hatás. A bicikli a legcsendesebb közlekedési mód (ha nem felejtik el megolajozni a láncokat :-)), így ha a lakosság nagyobb része váltana autóból kerékpárra, sokkal kevesebb lakossági fórumon panaszkodnának a házuk előtti útszakasz zajosságára. Környezeti hatás, hogy a közterület mindenkié, azaz nem az autóparkolóé vagy a kétszer három sávos autóúté, hanem mérlegelve az igényeket, ha kisebb forgalom lenne, az útszélesítések helyett járdákat, padokat, egyes frekventáltabb helyeken vendéglátó egységeknek kiülős teraszokat lehetne kialakítani, nem mellesleg érdemes lenne összehasonlítani bevételi szempontokat, melyikből mennyi bevétele származik egy-egy önkormányzatnak. További előny, hogy nem okoz akkora dugót, könnyebb kikerülni, így az állandósult torlódások miatti elégedetlenség is csökkenne, és a leginkább sokat emlegetett ám legkevésbé észrevehető problémát is mérsékelné, azaz a levegőszennyezettséget.



Ezek csupán az összefoglalt előnyei, ha esetleg önkormányzati döntéshozókat vagy ráérős e téma iránt érdeklődőeket jobban érdekel akkor olvassa el A nagyvárosi utcák visszahódítása című kiadványt.