A címben feltett költői kérdésre utalva: sok rutinosabb kerékpáros teszi szóvá, aki idáig is használta ezt azt útvonalat, és most szembesült a többszöri oldalváltással és a zöldfelület rovására történt kialakítással, hogy miért kellett ez az egész. Fontos azonban leszögezni, hogy rengetegen fordultak vissza a Simongát utcánál vagy el sem indultak a Rákos-patak irányából, akik gyerekekkel voltak vagy nem érezték biztonságosnak a tovább kerekezést. Az ő igényeiket is figyelembe véve nem volt sosem kérdés, hogy szükség van-e itt önálló kerékpáros létesítményre.
Ezért mindenképpen örömteli, hogy ez az útvonal is kerékpárosbaráttá és vonzóvá vált sokak számára, és létrejött ezzel a Szilas-patak és a Rákos-patak közötti összeköttetés. Ez továbbá a legelső kerékpárosbarát útvonal a XVI. és XVII. kerület között, valamint az első kétoldali kerékpársáv a XVII. kerületben a Naplás úton. Ez utóbbi azért is fontos, mert így remélhetőleg jobban elterjed Kelet-Pesten is az irányhelyes kialakítás, ami sokkal biztonságosabb lakott területen belül, mint az egyoldali kerékpárút.
Sajnos azonban a lakott területen kívüli védett területeken tűnik ki igazán, hogy Magyarországon mennyire nem alkalmazkodik a szabályozás (vagy éppen a szokásjog, a tervezési döntéshozatal) a valódi igényekhez. Hiszen ezen a területen keresztül haladó mellékútvonalon nem lehetett érvényesíteni, hogy az ott pihenő embereknek és élővilágnak kedvezzünk, ne pedig az azon keresztül haladó forgalomnak.
 |
| Kép: Rákosmenti Pirítós |
 |
| Már gyerekek is használják a sávot, ami a biztonságérzetre utal. A parkolással azonban még akadnak gondok... |
 |
A magyar szabályok egyszerűen nem támogatják lakott területen kívül a forgalomcsillapított közös használatú útfelületet, ami miatt az ideális megoldás számos helyen nem jöhet szóba. Legjobban ez közvetlenül a tóparton érzékelhető, ahol egy felületen osztoznak a gyalogosok, futók, bringázók és egyéb eszközt használók (roller, görkorcsolya, stb.), és nem hiszem, hogy a horgászok örülnek a túl közeli kerékpáros forgalomnak. Itt egy forgalmasabb napon már most nehézkes a közlekedés. Ideálisabb lett volna, ha az autóforgalmat csillapítják úgy, hogy az itt pihenőknek jobban kedvezzenek.
 |
Holland példa: védett területen keresztülhaladó mellékút, valamint egy falu bejáratánál forgalomcsillapított főút
és közös útfelület a kisebb környezeti terhelés miatt
|
 |
| Az egyoldali infra egyik hátránya: oldalváltás, nagyobb baleseti kockázat, lassabb haladás. Itt mindenképp szükség lenne (akár utólag is) egy középszigetre. |
 |
A rázókő mindenképp pozitív az úton, de jobb lett volna az itt pihenőknek, horgászoknak jobban kedvezni, és nem közéjük terelni a kerékpárosokat.
|
 |
A Simongát utca kereszteződésben a Cinkotai út felújítása miatt most előzékenyebbek a gépjárművezetők, utána középszigetet alakítanak ki a biztonságos átkelés érdekében.
|
Összességében azonban pozitív, hogy megépült az első összeköttetés a külső kerületek között és a legfontosabb, hogy lakott területen belül a XVII. kerületi Naplás úton irányhelyes kerékpársáv létesült, ahol ennek köszönhetően a kerékpáros forgalom észrevehetően növekedett (érdekesség, ami a kerékpározás gazdaságra, helyi kereskedelemre vonatkozó jótékony hatásáról árulkodik: erről a Naplás úti cukrászda üzemeltetője is beszámolt nekünk a "2tó-2kerék túrán" - amióta bringabarát az út, érezhetően megnőtt a cukrászda forgalma). Remélhetőleg az itteni példa ragadós lesz, és egyre több helyen terjednek majd el a kerületben az irányhelyes megoldások.
Hosszú távon pedig érdemes lenne elgondolkozni a kerékpárutak kötelező használatának feloldásáról (erről már nyújtott be javaslatot a Kerékpárosklub), hiszen sokaknak igénye a tempósabb haladás. A többszöri oldalváltás és a tóparton vezetett gyalogosokkal és más használókkal közös felület ezt az igényt nem támogatja, ami konfliktusokhoz vezethet. Az opcionális kerékpárút-használat segítene csökkenteni ezt a feszültséget.