Bejártuk a Rákos-patakot, Budapest első jövendőbeli zöldútját

A VEKOP pályázatnak köszönhetően Budapest 2,3 milliárd Ft-ot nyert a Rákos-patak revitalizációjára. A Rákos-patak menti kerékpárút és ökoturisztikai folyosó tervezése és az azzal kapcsolatos egyeztetések éppen zajlanak, ezért december végén bejártuk a patak külső, XVII. és X. kerületi szakaszát. A rövid túrán a Magyar Kerékpárosklub kelet-pesti “alakulatán” kívül részt vett Erdős Zoltán, a Klub felügyelőbizottsági tagja is.

Miért fontos a Rákos-patak menti kerékpáros útvonal?

Budapest egyik nagy hiányossága Kelet-Pest és a belváros kerékpárosbarát összeköttetésének hiánya, ami a Rákos-patak menti kerékpáros útvonal kialakításával végre megoldódhat. A patak mentén meglévő (pl. Rákoskeresztúr) nyomvonalak már ma is népszerűek a mindennapi ingázók és a szabadidejükben kerékpározók számára, több helyen azonban hiányos szakaszok (Zugló - Rákoskeresztúr), vagy rosszul kialakított, elavult megoldások (13. kerület) nehezítik az útvonal használhatóságát.

A Rákos-patak természetes közösségi térként fiatalabbak és idősek, futók, sétálók, családosok számára, vagyis nem csak kerékpáros szempontból fontos célpont. A közlekedési és szabadidős funkciók kialakítását egységesen kell kezelni, és - a Szilas-patak környékének fejlesztése alapján - várható népszerűsége miatt legalább 4-5 méter széles közös gyalogos és kerékpáros felületekkel kell megtervezni a jövőbeli létesítményeket.

A beruházás sikeréhez szükséges, hogy ne csak a patak mentén, hanem a csatlakozó utcákban – különös tekintettel a sugárirányú városi útvonalakra - is megfelelő kerékpáros kapcsolatok szülessenek. A XIV. kerületi szakaszokra javaslatot adtunk a Kerékpárosbarát Zugló - VEKOP javaslatok című anyagban.

Forrás: Kerékpárosklub.hu

M0 híd

 

 Budapest és Pécel határán

A bejáráson a következő észrevételeink merültek fel:

A Szilas-patak menti kerékpárút népszerűsége is tanúsítja, hogy egy ilyen nagyságrendű kerékpárút túlmutat a kerékpározás keretein és szükségletein, hiszen számítani kell arra, hogy más aktív kikapcsolódási funkciókat is betölt majd. Vonzza a bicajozni, sétálni, futni, görkorizni, kutyát sétáltatni vágyó családokat, gyerekeket, időseket egyaránt. Olyan megoldásokra kell törekedni a tervezés során, amelyek csökkentik az érdekkonfliktusokat. 

Az ökoturizmus alapja a különleges természeti értékek, a természet adta élmény, és ebbe beleértendők a környezetbarát közlekedésformák, mint a kerékpár ill. a lovaglás is. A X. és a XVII. kerületi szakasz budapesti viszonylatban egyedülálló természeti értékekkel rendelkezik, amelyek megőrzése, fejlesztése veszélybe kerülhet vagy károsodhat egy rosszul megtervezett, elsődlegesen az emberi szempontokat szem előtt tartó kerékpárút építésével. A kérdéses területek az országos ökológiai hálózat részei, egyes részei már budapesti védettség alatt állnak.

A X. és a XVII. kerületi kerékpáros fejlesztés összegében a közúti fejlesztésekhez képest elenyésző, de jelentőségében meghatározó lesz az elkövetkezendő évtizedekre.

A kerékpárút a helyi lakosságon kívül a távolabbról erre kerékpározókat is idevonzaná, vagyis a turizmus fellendülését is szolgálná, amelyhez szükséges lehet egy önkormányzatokon túlmutató koordináló szervezet felállítása, amely a sok érdekelt felet magában foglalná, azok számára fórumot biztosítana, és az érdekeit összehangolná, hogy a fejlesztések ne csússzanak félre a döntéshozók legjobb szándéka ellenére se. Ezt megelőzően a kerékpárút terveinek társadalmasításakor ezen igények már ütközhetnek, de semmi se biztosítja, hogy ha az érdekelt felek értesülnek a tervek véleményezéséről, akkor megfelelően tudják a különböző érdekeket harmonizálni. A mi célunk egy olyan kerékpáros infrastruktúra biztosítása, ahol az együtt közlekedők tekintettel vannak egymásra, békésen, biztonságosan megférnek egymás mellett, legyen szó gyalogosról, gördeszkázóról, görkorizóról, rollerezőről, babakocsis anyukáról, futóról, lovaglóról, és persze kerékpározóról.
 

A XVII. kerületi Önkormányzat kétoldali, szilárd burkolatú kerékpárút megépítését szorgalmazza a patak rákosmenti szakaszának egy részén, amelyet nem tartunk szerencsésnek, két okból. Egyrészt a kétoldali burkolat a rézsűn korlátozhatja a későbbi revitalizációt. Másrészt Rákosmentén és Pécelen számos lovas szervezet van, amelyek számára kiemelten fontos a Rákos-patak menti "folyosó", hiszen ez az egyetlen lóval használható, gépjárműforgalomtól mentes, városból kivezető útvonal. Egyes kutyasétáltatók, terepfutók, gyalogtúrázók számára is fontos lehet, hogy a patak egyik partja megmaradjon változatlan formában.  

Riz Levente a Rákosmente TV-nek adott novemberi interjúban arról beszél, hogy a most meglévő, 2010-ben megépített szakaszt átadnák a gyalogosoknak, futóknak, görkorcsolyázóknak, a kerékpáros forgalmat pedig a patak északi oldalára vezetnék át a Rákospatak utcától a Cinkotai útig. A polgármester elképzelése ugyanúgy az érdekkonfliktusok, a "zsúfoltság" megszüntetésére törekszik, amely céllal egyetértünk, de a megoldást másképp gondoljuk. Ez ügyben alternatív javaslatot kívánunk tenni, és felvesszük a kapcsolatot a tervezőkkel.

Az aszfaltozott kerékpárút alternatívájaként felmerülhet a stabilizált földút, azonban a VEKOP csak szilárd burkolatú útra biztosít forrást.

Ami a világítást illeti, jó példa a Szilas mentén tavaly létesített szabályozható-lekapcsolható, napenergiával működő világítás, azonban a külterületi világítás nem feltétlenül szükséges.

Támogatjuk és szorgalmazzuk az olyan, további aktív kikapcsolódást és pihenést lehetővé tevő attrakciók létrehozását az útvonal mentén, mint a Szilasnál a Hermina Bringapark és a Zúgó-patak pihenőparkja.

A Rákos-patak revitalizációjával lehetőség adódhat olyan kevésbé ismert területek látogathatóvá, közösségbaráttá tételére, mint a képen látható Vegyi-tó.

Lépcsőzés vagy terepbiciklizés nélkül ma még nem lehet a patak mentén akadálymentesen végigtekerni.

Tudtad?

A Rákos-patak menti kerékpárút lehet Budapest első zöldútja. De mi is az a városi zöldút? Olvasd el Erdős Zoltán cikkét!

A cikket írták: Kozák Balázs (Magyar Kerékpárosklub, Zöld XVII Egyesület), Csanádi György (Magyar Kerékpárosklub)