2012. 01. 05.

Kerékpáros mi-micsoda: a kerékpáros infrastruktúrák fajtái és különbségei röviden

Megjegyzés (2019.08.08.): Ez a cikk ma már kissé elavult, nem szerepel benne számos létesítménytípus (pl. busz-kerékpársáv, gyalogos-kerékpáros övezet), és itt-ott pontatlanságokat is tartalmaz, ezért tájékozódásképpen ajánljuk a folyamatosan frissülő Kerékpárosklub Kisokost, továbbá ezt a cikket.
 
Nap mint nap felfigyelek arra, hogy nem csupán a laikusok, de a döntéshozók és az újságírók sincsenek tisztában azzal, hogy mi a különbség kerékpárút, a kerékpársáv ill. más egyéb bringás infrastruktúrák és felfestések között. Holott a gyakorlatban óriási a különbség. Rengeteg politikus, önkormányzati döntéshozó számára a kerékpárút az egyetlen létező kerékpáros fejlesztés, amit ismer és meg akar valósítani, az újságírók pedig előszeretettel keresztelik el a kerékpársávot kerékpárútnak, pedig az nem ugyanaz. A 2010-es Kresz módosítás óta számos egyéb lehetőség áll rendelkezésre a kerékpárosbarát felületek bővítésére Magyarországon, amelyekkel szerencsére már a forgalomban közlekedve is egyre többször találkozhatunk. Kerékpáros mi-micsoda következik röviden, budapesti példákkal.

Kerékpárút, Timur utca
Kerékpárút:

A hétköznapok során ezt a szót hallom legtöbbször, mintha csak ez létezne vagy csak ezt lehetne építeni. Holott ez kizárólag olyan utat jelent, ami külön van a járdától és az úttesttől valamilyen fizikai elválasztással is, ami lehet akár egy kisebb füves placc vagy egy jókora sövény is, ami jól elrejti a bringást.





Gyalog-kerékpárút:

A gyalog-kerékpárút a járdával van egybeépítve, tulajdonképpen a járdából vesznek el egy szeletet a gyalogosok kárára. Ebből két fajta létezik, olyan ami valamennyire külön van választva és egy, ami semennyire.

Osztott gyalog-kerékpárút: Ez általában sárga festékcsíkot jelent a járda közepén, ami annak kijelölését szolgálja, ki hol közlekedhet, ám a tapasztalat azt mutatja, nem ér túl sokat. (Sokan abban bíznak, hogy idővel majd csak beleszoknak, de ez nem jellemző, mert a gyalogosok magukénak érzik a kerékpárosoknak szánt felületet is.)


Osztott gyalog-kerékpárút, Veres Péter út

Osztatlan gyalog-kerékpárút: Ez gyakorlatilag egy sima járda, amelyen megengedik a kerékpáros forgalmat, illetve akadálymentesnek kell lennie, hogy fel lehessen rá hajtani.
Nagyon indokolt esetben, ahol kicsi a gyalogos forgalom és a hely, ott elfogadható megoldás, ám semmiképpen sem a gyalogosok kárára. Ennek ellenére Budapesten rengeteg helyen ilyen kerékpárutakkal "oldották meg" a bringás közlekedést. Nincsen rosszabb, mint mikor sétálás közben lecsöngetnek a járdáról, és ugrálni kell a biciklisek elől.

Osztatlan gyalog-kerékpárút, Bánky Donát utca

A fenti infrastruktúrákról megállapítható, hogy leginkább lakott területen kívül hasznosak, vagy olyan helyen, ahol kevés a kereszteződés (pl. patak vagy vasút mentén, de jó példa az új Fehér úti bringaút is, ahol egy nagy forgalmú, kereszteződésektől szinte mentes útvonal mellett kerékpározhatunk), mert a kereszteződésekben fokozott a balesetveszély (átlagban 12-szer nagyobb, mint az úttesten létesített infráknál).
Nagyon káros az a szemlélet, amely a gyalogosok kárára jelöli ki a bicikliseknek az útvonalat, mert ezzel nemcsak csökkenti a járda méretét, de oda is szoktatja őket.
A továbbiakban olyan megoldásokat sorolok fel, amelyek lakott területen belül sokkal hasznosabbak és biztonságosabbak, mert jól látható helyen vannak, így a gépjárművezetők sem téveszthetik szem elől a biciklist, és a kerékpáros sem érzi magát csalóka biztonságban.


Nyitott kerékpársáv, Thököly út
Kerékpársáv:

A kerékpársáv az úttest szélén vezetett (itthon általában sárga csíkkal jelölt) sáv, amelyen az autóforgalommal megegyező menetirányban, két oldalt zajlik a kerékpáros forgalom. Kerékpársávból két variáció létezik:

Nyitott kerékpársáv: A csík szaggatott vonallal van festve. Ez azt jelenti, hogy a biciklis fordulhat balra, illetve az autóval közlekedők is használhatják ezt a területet, amennyiben szükséges (persze nem parkolónak, hanem jobbra forduláskor vagy balra forduló autó kikerülésekor).


Zárt kerékpársáv, Károly körút
Zárt kerékpársáv: A sávot jelző csík folytonos sárga festékkel van festve. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a biciklis nem fordulhat balra, de az autóvezető sem használhatja. (Kb. olyan mint a záróvonal). Ahol a kerékpáros szabályosan elhagyhatja a sávot, az szaggatott vonallal van jelölve.







Kerékpáros nyom: 

Itt egy biciklis piktogram van felfestve az úttestre, aminek célja, hogy felhívja a figyelmet a kerékpáros forgalomra. A kerékpáros nyomok Budapesten is szép számban elkezdtek szaporodni, részben a kerékpársávok kiegészítőjeként (pl. kereszteződésekben vagy szűk helyeken, ahol a sáv nem fér el), részben helyettesítőjeként, ahol az útburkolatot nem lehet szélesíteni.

Kerékpáros nyom, Varsányi Irén utca

Ezen a képen pont egy egyirányú utcában az ellenirányú biciklis forgalom biztosítása miatt festették fel, amire számos lehetőség lenne Kelet-Pesten is.
Számos helyen nagyon hasznos az alkalmazása, hiszen egyértelműen mutatja a bringás körülbelüli nyomvonalát, így minden közlekedőnek nagy segítség. A tapasztalatok szerint a piktogramok hatására az autósok általában akkor is picit beljebb húzódnak a sávban, ha éppen nem kell kerékpárost előzniük, hiába próbálták meg egyesek pont az ellenkezőjéről meggyőzni a közvéleményt a Margit híd kapcsán (A tények magukért beszélnek a Cyclechic videójában).


Előretolt kerékpáros felállóhely,
Varsányi Irén
utca
Előretolt kerékpáros felállóhely: 
Itthon még ritkaságszámban látni, de várhatóan az Újszász utca felújításakor is kialakításra kerül jó pár kereszteződésben.
Nagy előnye, hogy a kerékpáros nem az autók mellett várakozik a zöldre - sokszor holttérben - hanem az autók előtt jól láthatóan. Amennyiben kanyarodni szeretne, ezt sokkal könnyebben tudja megtenni, továbbá segíti, hogy picivel előbb indulva felvegye a forgalom sebességét.






Ezek csupán a legalapvetőbb kerékpáros infrastruktúrák, ezeket lehet variálni és módosítani, ha a közlekedés helyzete úgy kívánja. Úgy vélem, az már a szakemberek feladata, hogy építéskor ne csupán kerékpárútban gondolkozzanak (ha már az új KRESZ jóval több és korszerűbb megoldást kínál), hiszen sok esetben pont ellenkező eredményt érnek el, mint a kívánt cél, azaz a kerékpáros közlekedés biztonságossá és kényelmessé tételét.